Mostanában úgy tapasztalom, igaz a mondás "Segíts magadon, mert Isten uccse..." Na jó, ez már saját változat, de sajnos tényleg csak magára számíthat az ember.
Kicsit úgy érzem ha gyereke születik valakinek - feltehetően nő az illető, bár láttam már cifrábbat - azonnal írástudatlannak, gyengeelméjűnek, nyomoréknak minősítik és persze kiderül az is, hogy nincs szüksége már a régi barátokra sem... Szomorú. De a talpraesettebbek ilyenkor megpróbálják elfoglalni magukat, hogy kitöltsék azokat az idő lyukakat, amikor már csemetéiknek sem kellenek...
/És miért van az szinte törvénybe foglalva, hogy ilyenkor csak kismama klubokba járhatunk, meg baba-mama tornára és babás úszásra és babamoziba és babajátszóházba stb... és a többi babás cucc. Higgyétek el nem mindenki kíváncsi a sajátján kívül más porontyára és biztosan ilyenkor nem is olyan őszinte az a felkiáltás sem, hogy "hát neked milyen gyönyörű a gyereked!"... /
Valljuk be kedves anyukák, elég sokan vagyunk így, ami persze nem baj, mert a Manók így önállósodnak figyelő tekintetek mellett és hát ilyenkor van ideje az embernek barátokkal lenni, pihenni, ne adj' isten, megnézni egy filmet. Lurkónak is nyílik a látószöge a megfelelő kötődési időszak után, jé nem csak anyából áll a világ... Csak sajna addigra a fentebb részletezett okok miatt, erre már nemigen akad lehetősége. Így befordul és álcázásképp betemetkezik az "anyaságba", amit mindenki megértően vesz tudomásul és picit fel is lélegeznek, hogy ááááá végre visszaáll a világ rendje. Jó tudni, ugye, hogy hogyan viszonyulnak hozzánk. És ezt még gyermektelen nő ismerősök is mind így tartják jónak.
Régen volt már Woodstock, ahol nem nézték ki a hippimamát, ha a rét közepén akart kérő gyermekének inni adni... ;o) Az más téma, hogy a pasik sem igazán tudnak mit kezdeni egy kis manóval (tisztelet a kivételnek), ha épp nem alszik vagy eszik. Még örülhetnek is, hogy nem imádkozó sáskának születtek, mert ott a nőstény, dolga végeztével csendben elfogyasztja hites urát. (Lám milyen bölcs a természet.... ;o))))))) Ma tényleg nincs jó kedvem... :)
No, gyorsan össze is szedem magam mielőtt rám sütik a bélyeget, hogy na ez sem akart igazán gyereket szülni... Pedig dehogynem :o)))))
hétfő
ma nincs jó kedvem...
Sajnos tényleg nincs. Ebben a rohadt országban, ha öt percre nem figyel az ember, azonnal lemarad, elromlik, kiejtik, átgázolnak, magyaráz, nemértikmeg, hiányzik, pótolhatja, utánajár, idegeskedik, összeveszik, átejtik, kiborul, kiabál, hülyéneknézik, vitatkozik és végül de nem utolsó sorban pszichiátriára utalják... :-( Hát még szerencse, hogy néha vannak még lelkiismeretes kollégák és szólnak, hogy -ugye - táppénz esetén na ne mán hagyjuk ki a hétvégét, mert olyan jó szórakozás azért a két napért plusz Gyed-et igényelni, nem? Gondolom ebből látszik, KisMama vagyok, NagyGondokkal... ja és persze, hogy szóltam az orvosnál, hogy elnézést, nem kéne a t-gyás után folyamatos állományban maradnom? Vagy esetleg a táppénz szünetel hétvégén? Elég bután néztek rám, gondolva ez nem normális... ,mint kiderült, mégis. Megnyugodtam! Még sincs gond velem. Miért van az, hogy ha az ember gyermeke boldogulni szeretne ezen a világon, uram bocsá' Mo-n, akkor minimum, APEH ellenőrnek, Tb ügyintézőnek, táplálkozási szakértőnek, botcsinálta gyermekorvosnak (funkcionális időnként), karriertanácsadónak, és jövedelem szerző zsonglőrnek kell kiképeznie magát a szabadidejében, ha akad olyan... Nos, nem értem. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)