ma nincs jó kedvem...

Sajnos tényleg nincs. Ebben a rohadt országban, ha öt percre nem figyel az ember, azonnal lemarad, elromlik, kiejtik, átgázolnak, magyaráz, nemértikmeg, hiányzik, pótolhatja, utánajár, idegeskedik, összeveszik, átejtik, kiborul, kiabál, hülyéneknézik, vitatkozik és végül de nem utolsó sorban pszichiátriára utalják... :-( Hát még szerencse, hogy néha vannak még lelkiismeretes kollégák és szólnak, hogy -ugye - táppénz esetén na ne mán hagyjuk ki a hétvégét, mert olyan jó szórakozás azért a két napért plusz Gyed-et igényelni, nem? Gondolom ebből látszik, KisMama vagyok, NagyGondokkal... ja és persze, hogy szóltam az orvosnál, hogy elnézést, nem kéne a t-gyás után folyamatos állományban maradnom? Vagy esetleg a táppénz szünetel hétvégén? Elég bután néztek rám, gondolva ez nem normális... ,mint kiderült, mégis. Megnyugodtam! Még sincs gond velem. Miért van az, hogy ha az ember gyermeke boldogulni szeretne ezen a világon, uram bocsá' Mo-n, akkor minimum, APEH ellenőrnek, Tb ügyintézőnek, táplálkozási szakértőnek, botcsinálta gyermekorvosnak (funkcionális időnként), karriertanácsadónak, és jövedelem szerző zsonglőrnek kell kiképeznie magát a szabadidejében, ha akad olyan... Nos, nem értem. :)